Tartalomjegyzék

ELÕSZÓ

....1. A RENDSZER és JELENSÉG fogalmáról
..... ... (A filozófiai absztrakciótól az információ realitásáig)
1.1. A rendszer fogalom értelmezése
1.1.1. Csillagkép és impresszionizmus (gondolatkísérlet)
1.2. Filozófiai szintû szemléltetõ modell
1.2.1. Zénón paradoxonok
1.3. A filozófiai és információs szint közötti híd
1.4. A rendszer állapota és mûködése
1.5. A struktúra«-»mûködés kölcsönhatás tétele

... 2. INFORMÁCIÓ -» ISMERET -» MEGISMERÉS
........ (A jelenségleírás és megismerés törvényei)
2.1. Az ismeret fogalma és kapcsolata a vonatkoztatási szempontokkal
2.2. A jelenségleírás fogalmi alapjai
2.3. A vonatkoztatási szempontok értéke és a jelenségleírás mértéke
2.4. A különösek és kivételek törvényei a megismerési folyamatban
...
2.5. A kumulativitás strukturális fogalma
2.5.1. A kumulativitás matematikai leírása
2.5.2. A megismerési folyamat struktúrájának elemzése
2.5.3. Az ideális megismerési folyamat és a hatékonysági mutató

2.6. A megismerési folyamat "periódusos rendszere" (MPR)
2.6.1. A tanulás tipizálása MPR-ben (gondolati epizód)
2.6.2. A Problémamegoldó gondolkodás Periódusos Rendszere (PPR)
2.6.3. A kreativitás és intuíció fogalma PPR-ben (gondolati epizód)

2.7. Az igazság és konvergencia kritérium ekvivalenciája a megismerésben
2.7.1. A kumulativitás és a megismerési folyamat konvergenciája
2.7.2. A konvergencia és igazság kritériumok vizsgálata véges megismerési folyamatoknál
2.7.3. Megismerési stratégia kialakítása a megerõsítési struktúra alapján
2.7.4. Megjegyzések az alkalmazásról

....3. AZ ÉLÕ RENDSZEREK ÁLTALÁNOS TÖRVÉNYEI
........ Különös tekintettel az élettelen és élõ rendszerek alapvetõ multistrukturális különbségeire
3.1. A Multistruktúra Tároló matematikai modellje (Multistructure Memory: MsM)
3.1.1. Struktúrák beépülése MsM-be
3.1.2. A világ MsM-nek dolgozik!
3.1.2.1. Memóriánk darabkákat ragad ki a jelenbõl és beilleszti õket az emlékeinkbe
3.1.2.2. Neurofeedback, avagy hamis emlékeket is tudnak az agyunkba ültetni
3.1.2.3. Emlékeink programozhatják át idegsejtjeink kommunikációs gépezetét

3.2. A fejlõdés strukturális fogalma és definíciója (rendszerek bonyolultsága és stabilitása)
3.2.1. A fejlõdés fogalmi kritériumai
3.2.2. Rendszerek strukturális bonyolultsága
3.2.3. Rendszerek strukturális stabilitása
3.2.4. A fejlõdés strukturális definíciója
3.2.5. A világ MsM-nek dolgozik!
3.2.5.1. Vérteszt mutathatja ki a rákot
3.2.5.2. A vérsejtek strukturáján alapul a CELLADAM-teszt

3.3. RENDSZER «-» ELEM átmenet, avagy élettelen vagy élõ rendszer?
...... (A multistrukturálódás törvénye)
3.3.1. Az élõ rendszerek változatossága (a k-szintû multistruktúrák száma)
3.3.2. Az élettelen és élõ rendszerek struktúraspecifikumai
3.3.3. A társadalom, mint az élõ rendszer szinonímája (gondolati epizód)

3.4. Az Sd-effektus, mint univerzális rendszer-törvény (élettelen és élõ mûködés)
3.4.1. Struktúradifferencia MsM-ben
3.4.1.1. Az amnézia (gondolati epizód)
3.4.2. Élettelen és élõ mûködés
3.4.3. A genetikai kódban megjelenõ Struktúradifferencia, avagy a 64-bõl 20 triplet strukturális magyarázata (gondolati epizód)

3.4.4. A világ MsM-nek dolgozik!
3.4.4.1. Bizonyítékot találtak az anti-emlékek létezésére
3.4.4.2. Chemotonelmélet, avagy az élet keletkezésének modellje
3.4.4.2.1. A chemotonelmélet magasabb szintû életre (állatra, emberre) vonatkozó következtetései

3.5. Multistruktúratér és struktúraenergia
..... (A struktúramegmaradás tétele, mint a megmaradási törvények általános elmélete)
3.5.1. Az Sd-szám mint távolság a struktúratérben
3.5.1.1. Egységes vonatkoztatási rendszer MsM-ben
3.5.1.2. A világegyetem, mint multistruktúratér (gondolati epizód)
3.5.1.3. A világegyetem, mint multistruktúratér

3.5.2. A struktúraenergia (S-energia)
3.5.2.1. Adott multistruktúra-szinten az S-energia növekedése korlátos
3.5.2.2. S-energiák additív törvénye
3.5.2.3. Hasadási és fúziós energia (gondolati epizód)

3.5.3. A struktúratömeg (S-tömeg)
3.5.3.1. Klasszikus tömeg fogalmak és paradoxonok
3.5.3.2. S-energia=S-tömeg ekvivalencia tétel
3.5.3.4. S-tömeg-»S-energia kvantitatív átszámítási törvény
3.5.3.5. Az E=mc2 strukturális általánosítása MsM-ben

3.5.4. A struktúraerõ(hatás)
3.5.4.1. A kölcsönhatás specialitása (gondolat ébresztõ!)
3.5.4.2. A gravitáció, mint S-erõtér (gondolati epizód)
3.5.4.2.1. A gravitáció klasszikus (metrikus térbeli) elméleti megközelítései
3.5.4.2.2. Egyesítõ elméletek a metrikus térben
3.5.4.2.3. A világ MsM-nek dolgozik?
------------. Megmérték a gravitáció sebességét (2017. évi fizikai Nobel-díj)
3.5.4.3. A metrikus térbeli EGYSÉGES TÉRELMÉLET problémájának pontos megfogalmazása MsM-ben

3.5.5. Az energiamegmaradás multistrukturális elmélete
3.5.5.1. Aréna modell (gondolatkísérlet az általános energiamegmaradásról)
3.5.5.2. Aréna modell az MsM multistruktúratérben
3.5.5.3. "Örökmozgó", avagy MsM-bõl "kicsatolt" energia (gondolati epizód)

3.5.6. Metrikus és strukturális REND

3.5.7. Strukturális egyensúly MsM-ben
3.5.7.1. Tükör-gráf "termosztát" (gondolat ébresztõ!)

3.5.8. Konvergencia törvény a multistruktúratérben (A véges halmaz és struktúra modell alapvetõen eltérõ természete)
3.5.8.1. Ismeretelméleti következtetések
3.5.8.2. A világ MsM-nek dolgozik!
3.5.8.2.1. Határozott számnevek nélküli nyelvet találtak
3.5.8.2.2. Romlanak az emberiség intellektuális és érzelmi képességei?

3.6. A struktúraidõ mint rendszertulajdonság
3.6.1. Klasszikus nézetek az IDÕ-rõl
3.6.1.1. Az "IDÕ születése" és az Õsrobbanás
3.6.1.2. A metrikus térbeli lineáris-idõ

3.6.2. Struktúraidõ (Structure Time: ST)
3.6.2.1. Struktúraidõ függvény
3.6.2.2. A Planck-idõ, avagy a négydimenziós téridõ-Univerzumnak megfeleltethetõ MsM multistruktúratér (gondolati epizód)
3.6.2.3. A táguló világegyetem, mint a multistruktúratér speciális esete (gondolati epizód)

3.6.3. Sebesség a multistruktúratérben
3.6.3.1. A struktúrasebesség szélsõértékei MsM-ben
3.6.3.2. A fénysebesség mint határsebesség a multistrukturatérben (gondolati epizód)

3.6.4. Hõmérséklet a multistrukturatérben
3.6.4.1. A strukturahõmérséklet szélsõértékei MsM-ben
3.6.4.2. Planck-hõmérséklet, avagy a négydimenziós téridõ-Univerzumnak megfeleltethetõ MsM multistrukturatér (gondolati epizód)
3.6.4.3. A társadalmi hõmérséklet, avagy forró-e a forradalom? (gondolati epizód)
3.6.4.4. A világ MsM-nek dolgozik!
3.6.4.4.1. Hibernáció
3.6.4.4.1.1. "Téli álom" az állatvilágban
3.6.4.4.1.2. Hibernáció az orvoslásban
3.6.4.4.1.3. Hibernációs kísérletek
3.6.4.4.1.4. Kasztrendszer, avagy hibernálódott társadalom
3.6.4.5. A szupravezetés, mint élettelen hibernáció, avagy szupravezetés az MsM multistruktúrákban (gondolati epizód)

3.6.5. Impulzus (lendület), munka és teljesítmény a multistruktúratérben
3.6.6. A Strukturálódás Periódusos Rendszere (SPR) a struktúraidõ rendje

3.6.7. Órák a multistruktúratérben
3.6.7.1. A lineáris óra
3.6.7.2. Strukturális órák
3.6.7.2.1. A pók órája a pókháló
3.6.7.2.2. Az intuitív óra
3.6.7.2.3. Az intuíció matematikai leírása MsM-ben
3.6.7.2.4. Példa az intuíció alkalmazására a problémamegoldásban

3.6.8. Az Idõmegmaradás törvénye
3.6.9. A lassuló idõ törvénye (a fejlõdõ rendszerek öregedése)
3.6.9.1. A gyorsuló idõ törvénye, avagy "Virtuális agárverseny effektus" (gondolati epizód)

3.6.10. Idõparadoxon (sajátidõk metszetében)
3.6.10.1. A társadalmi idõparadoxon (gondolati epizód)
3.6.10.2. A világ MsM-nek dolgozik!
3.6.10.2.1. A cirkadián ritmust szabályozó molekuláris mechanizmus (2017. évi orvosi Nobel-díj)

3.6.11. Egyidejûség és "ikerparadoxon"
3.6.11.1. Egyidejûség a négydimenziós téridõben
3.6.11.2. Egyidejûség MsM-ben

3.6.12. Az egyidejûség paradoxon strukturális feloldása, avagy Természetes Egyenszilárdságú Tökéletes Titkosítás (TETT) (gondolati epizód)

3.6.13. A világ MsM-nek dolgozik!
3.6.13.1. Dream Encryption's ("álom titkosítás")
3.6.13.2. "Idõálca" párhuzamos lézer impulzussal

3.7. Az evolúció strukturális fogalma, definíciója és törvényei MsM-ben
3.7.1. Az evolúció elméletének "titkos" elõfutárai
3.7.1.1. Giovanni Battista Porta (1535-1615)
3.7.1.2. Sir Francis Galton (1822-1911)

3.7.2. Az evolúció fogalmi kritériumai (szelekció, mutáció, replikáció)

3.7.3. Az evolúció strukturális definíciója (Evolúció Strukturális Periódusos Rendszere: ESPR)
3.7.3.1. A Problémamegoldás Periódusos Rendszere (PPR)
3.7.3.1.1. A kreativitás és intuíció fogalma PPR-ben (gondolati epizód)
3.7.3.2. A szaporodás leírása MsM-ben
3.7.3.2.1. Osztódás
3.7.3.2.2. Új multistruktúra szint

3.7.4. Az evolúció törvényei MsM-ben
3.7.5. A világ MsM-nek dolgozik

..4. Az MsM-gráfok MATEMATIKÁJA
4.1. A gráf-fogalom evolúciója
4.2. Mûveletek MsM-gráfokkal
4.3. Alapvetõ definíciók
4.4. Alapvetõ tételek

MELLÉKLETEK
M1. Matematikai alapdefiníciók és tételek
M2. A rendszer-hologram mint MsM (a rendszer-holográfia matematikai modellje)
M3. A hálózatelmélet beágyazása a Multistruktúra Elméletbe (MsM-be hálózva)
M4. A sakkjáték multistrukturális modellje (Strukturális gondolkodás a sakkban)

Irodalomjegyzék

Névmutató

Tárgymutató