Vissza az elõzõ oldalra!
Utolsó frissítés: 2024-11-26 17:03

Kedves Érdeklõdõ Olvasóm!

A TitokTan Trilógia alábbiakban bemutatásra kerülõ 4. része
számozott kéziratpéldányként (spirálozott A4 formátumban)
titoktan@titoktan.hu email címemen megrendelhetõ!

T.D.T.

A számozott kéziratpéldány ára 3.000 Ft (kérésére egyedi dedikálással ellátva).

T. Dénes Tamás

TitokTan Trilógia 4. rész:

Titkosítás ... és szépirodalom
(RejTények a világirodalomban)

 

NAGYÍTÁSHOZ kattints a képre!

Hosszú évek óta foglalkozom a titkosítás (kriptográfia), és titokfejtés (kriptológia) történetével, elméletével és alkalmazásaival. Kutatásaim során sok esetben találkoztam olyan szerzõkkel és szépirodalmi alkotásaikkal, akik komoly, vagy játékosabb formában, de mesteri módon alkalmazták koruk titkosítási ismereteit. Ennek ellenére, szinte kivétel nélkül, minden esetben elmondható, hogy a kriptográfiatörténet nem tartja számon õket. Pedig hatásuk a titkosítás és titokfejtés népszerûsítésében jóval nagyobb, mint a hivatásosoké. Ez talán éppen annak köszönhetõ, hogy a legkomolyabb kriptográfiai módszereket is könnyen emészthetõ, irodalmian izgalmas stílusban, szinte észrevétlen szórakozásként szivárogtatják be az olvasók agysejtjeibe. Pedig a titkosítás különbözõ ágazatait a közvélekedés nagyon komoly diszciplínáknak tartja, és a kívülállók többsége meg van gyõzõdve arról, hogy eme rendkívül bonyolult, különleges eszközöket igénylõ tevékenységek kifejezetten a titkosszolgálatok és a titkos ügynökök kiváltságai. De hiszen sokszor éppen a mindenki által ismerhetõ természetbõl, vagy a leghétköznapibb gyakorlatból lesik el e misztikus tudományok a módszereiket. Talán ez az oka, hogy jelentõs írók, költõk oly ösztönös természetességgel alkalmazták, hogy még a gyermekmesékben sem tûnik komolyan tudományosnak Lewis Carrol tükör írása, vagy éppen a Malacka házánál lengedezõ táblán található felirat, hogy TILOSAZ Á…, amely egyébként Malacka szerint "az õ nagyapjának a neve, és évek óta egyben az õ családi nevük".

Az angol nyelvû könyvpiacon több nagy sikerû könyv és tanulmány foglalkozik az irodalomban fellelhetõ rejtjelek témájával. Jelen kötet így hiánypótló mûként, elõször a magyar könyvkiadás történetében, válogatást szeretne átnyújtani a világirodalomban észrevétlenül megbúvó és általában meg sem nevezett, vagy éppen titkosírásként emlegetett, mégis mint látni fogjuk, a kriptográfiában is használatos módszerekbõl, illetve a mûvek és szerzõik titkosítással kapcsolatban feltárt és máig feltáratlan rejTényeibõl.

A rejTények kifejezés a jelen szerzõ által alkotott mozaikszó, amely a rejtélyek és tények sokszor egyszerre jelenlévõ összeolvadásából származik. Így járhatja be az olvasó a mesék világától, az ifjúsági regényeken át, a felnõtteknek szóló novellák és regényekig, könnyed, szórakoztató stílusban, a történelem során véresen komoly titkosítás világát. Úgy gondolom, hogy a sok évi kutatómunkával összegyûjtött, több ezer oldalnyi forrásanyag,
kriptográfus szemmel átszûrt változatát át kell nyújtanom az olvasóknak.

A kötet megírásában nagy könnyebbséget jelent, hogy az élvezhetõ tartalmat szinte garantálják azok az író és költõ óriások (lásd az alábbi Tartalomjegyzéket), akik e válogatás forrásanyagát képezik. Ugyanakkor éppen ez jelenti az egyik legnagyobb nehézséget,
mivel õk szabják meg a szöveg élvezhetõ közreadásának igen magas szintjét is.

Feldolgozták már a szépirodalmi alkotásokat a történetírás, a nyelvészet, sõt a pszichológia nézõpontjából is. Készséggel elismerem, hogy jelen megközelítésem különös, furcsa, sõt szokatlan: szépirodalom és kriptográfia?
De mit tegyek, ha Bagolynál is "A kopogtató alatt a következõ felírás volt olvasható:
KRM KPGTTN H ZT KRJ HGY KNYSSK. A csengõ alatt másik felírás ékeskedett:
H NM KRJ HGY KNYSSK KRTK CSNGTN"
, amely magánhangzó nélküli szövegkódolás, a betûk bizonyos átcsoportosításával kombinálva,
éppen a középkori titkosítás egyik kulcs mozzanata volt.

Jelen szerzõ ehhez már csak annyit tehet hozzá, hogy
J SZRKZST KVNK KNYV LVSSHZ!

 

Tartalomjegyzék


Elõszó ………………………………………………………………………………………..........

Elõmesea titokról ……………………………………………..………………………............

Mese-csoda-titok azaz "mecsoti" …………………………………………………..……..............

Állatmesék titokban ...........……………………………...…….……………………..……..........

Jonathan Swift (1667-1745)
"Gyalázó makimajom", avagy mesébe rejtett társadalmi szatíra …........…......…………..............

Grimm testvérek és Andersen meséi
avagy A népmesévé vált mûmesék ……………………………..……………...…………...............

Lewis Carroll (1832-1898)
Egy gyermeklelkû matematikus mesékbe rejtett titkai …………...………………………...............

Németh László tanárának eddig ismeretlen levele,
avagy James Russell Lowell költeménye Kossuthról …………….......………......………...............

Alan Alexander Milne (1882-1956)
A "rejtész", avagy rejtjelek a Micimackóban ……………………..……………………..................

Harry Potter
Roxfort 400 éves valósággyökerei …………………………………………..……………..............

A "mecsoti" örökletes anyaga a mese ………………...…………..…..……………….............

A Káma Szutra nem csupán az érzéki titkok felfedezésének kézikönyve! …..…..……...........

Dante Alighieri (1265-1321)
avagy rejtjelzés az Isteni Színjátékban …………………………………….……………................

A Canterbury mesék rejtélye,
avagy egy tanárember élete a kulcs? ………………………………………..…….………............

Balassi Bálint (1554-1594)
avagy levelek és versek saját titkosírással ………………………………………...…..…................

Rejtett írás Shakespeare drámáiban,
avagy Ki írta a Shakespeare szövegeket? ……………………………………..…..……................

A Biblia rejtjeles fedõszöveg?
avagy Vannak-e a Szentírásba rejtett jóslatok? ………………………….……….....….................

Edgar Allan Poe (1809-1849)
A kincskeresõ kalandtörténetek megteremtõje,
avagy titokfejtés irodalmi stílusban
……………………………………………......…...................

Jules Verne (1828-1905)
avagy a 19. századi kriptológia regényekbe öntve ……………….……………....……..................

Gárdonyi Géza (1863-1922)
Titkosírásos feljegyzések, avagy
"Ami ebben a fiókban van, teljesen tûzbevetendõ."
………………………..…..…….....................

Fölnõtt "mecsoti"
avagy A detektívregény mint titok-mese …....………..…………….…...……..………...................

Záró (nem mese)… a titokról
George Orwell (1903-1950)
avagy a Nagy Testvér kora? .. …..…………………..…………….…...……..………...................


Irodalomjegyzék ……………………………………..…………….………....……….................

Névmutató ……….........……………………………..…………….………....………..................

Tárgymutató …......…………………………………..…………….………....……….................




4

6

11

12


19

28

32


45


50

61

68

71

78


81


85

87

96


108

116



147


161


179


187

190

194