Az
álom vegytintája
Az
álom bizony olyan,
mintha
tollamból dõl a tinta,
de a papír mind eltûri,
pedig tudom el fog tûnni.
Míg leírom,
amíg látom,
betûzöm a boldogságom.
Pattog,
perceg tollam hegye,
kiszáradt a kalamáris.
Fogytán a tinta,
szálkás a papír,
ujjamat sérti már a tollszár is.
De
az álom vegytintája,
emlékpapíron hagy csak nyomot.
S éji koromfeketével
az emlékpapírra rója,
amit nappal
koromsötéten gondolok.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
T.Dénes T.
|