. . . az ÉLET meséje

Érzed, amikor kicsit borús a kedved,
és nem érted, hogy mitõl,

gondolj arra:
a mesebeli manó sem szenved, hogy nem nõ nagyra,
sõt nem fél õ senkitõl.
Tudod, a
z nem baj, hogy a mesékben mindent lehet, …
de arról szól az élet,
amirõl a mesékben sem mernek szólni az emberek.

Látod, hogy nincs Óperenciás tenger, Üveghegy,
… három kívánság,
Ám életet ad és vesz el, a pénz és a kegy,
s csak azért furcsa a másság,
mert arról szól, ami másoknak nem egyszeregy.
Mert ha kevesek szólnak,
az semmiképp, szóra sem érdemes,
s nincs ereje a látnoki szónak,
legfeljebb a magára büszke megváltónak.

Elhiszem, sõt értem én,
hogy a mesékben mindent lehet.
De a súlyos terhet nehéz viselni,
hogy mára már nincsenek igaz mesék, …
Ám ahogy nem tudod szemmel verni a szelet,
a valóságra sem mondhatod azt,
hogy "Lám, az élet meséje semmiség!"

Tündérmese,
amire elalszik sok-sok gyerek,
Vagy éppen a fölnõttek játékszere,
hogy remegve félve mondják magukban:
"Meghalni félek, ... de már élni sem merek."


------------------------------------------------------------------------------------------- T.Dénes T.