Oláh-Gál Róbert (Hargita Népe, 2006. augusztus 24.)

Elhunyt Kiss Elemér professzor

Életének 77. évében marosvásárhelyi otthonában elhunyt Kiss Elemér, a Sapientia egyetem tanára, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Brassóban született 1929. augusztus 25-én, kétévesen Csíkmenaságra kerültek tanító édesapja odahelyezésével, és végig csíkmenaságinak vallotta magát. Csíkszeredai Katolikus Főgimnáziumban érettségizett 1948-ban. A Bolyai Egyetem elvégzése után Marosvásárhelyre került, és ez lett végső otthona. Tanított a Bolyai Farkas középiskolában, a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolán, a Petru Maior Egyetemen és végül a Sapientián. Több száz publikációja van az algebra tárgyköréből és Bolyai János algebrai vizsgálatairól. Három önálló könyv szerzője, több könyvnek társszerzője. Tudományos szenzációt keltett az a kutatása, hogy Bolyai János nemcsak a geometria terén, de a számelméletben és az algebrában is maradandót alkotott. Lényegében ezekért a felfedezéseiért választották az MTA külső tagjának (a legtöbb amit egy erdélyi magyar tudós elérhet). Büszke volt csíki származására, minden évben világítani hazajárt Menaságra. Idén augusztus 18-án, a Marosvásárhelyen szervezett Bolyai Geometriai Tábor résztvevői felkeresték betegágyán. Kiss Elemér még ideadta nekünk előadásának szövegét, amit előtte való este kedves feleségének, Ágicának diktált éjjel három óráig. Vasárnap magához hívott, és megkért, válaszoljam meg tudományos levelezését. Ezt hétfőn is folytattuk. A tudományos és tanári munka mintaképe volt. Ezt több száz Hargita megyei tanítványa, kollégája is igazolhatja.

Ötvös József (Népújság, Marosvásárhely, 2006. augusztus 24. )

A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Mûszaki és Humán Tudományok Kara mély megrendüléssel tudatja, hogy dr. KISS ELEMÉR matematikaprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, jeles Bolyai-kutató, életének 77. évében, 2006. augusztus 23-án csendesen megpihent.

1929. augusztus 25-én született Brassóban, gyermekkorát Csíkmenaságon töltötte. A középiskolát a csíkszeredai gimnáziumban, míg egyetemi tanulmányait a kolozsvári Bolyai Egyetemen végezte, ahol 1951-ben szerez diplomát. Ezt követően 1961-ig a Bolyai Farkas Líceumban tanított, majd ezután a Marosvásárhelyi Tanárképző Főiskola matematikai tanszékének adjunktusa, ahol 1976 és 1985 között tanszékvezetői feladatokat is ellátott. Az intézet megszűnése után a mostani Petru Maior Tudományegyetem tanáraként folytatta munkáját. Doktori disszertációját, melyben a modern algebra témaköréhez tartozó kérdésekkel foglalkozott, 1974-ben védte meg Pick György professzor irányítása alatt. Az utóbbi másfél évtizedben a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai könyvtárban található Bolyai János kéziratos hagyatékot tanulmányozta. A Bolyai- életmű eddig teljesen ismeretlen fejezeteire világított rá, kimutatva azt, hogy Bolyai János a számelmélet akkori aktuális kérdéseivel is foglalkozott, és ezáltal a geométernek elkönyvelt magyar tudós egy új megvilágításban jelenik meg. Bolyai több jelentős idevágó tételnek szebbnél szebb bizonyításait fogalmazza meg, néhány esetben évtizedekkel megelőzi a kor tudományos világát. Munkája révén Bolyai Farkas, az apa és Bolyai János, a fiú viszonya árnyaltabb és bensőségesebb formában jelenik meg. Értékes kutatói munkája eredményeként 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia külsô tagjai közé választotta, 2006-ban pedig megkapta Marosvásárhely díszpolgára címét.

Nagy lelkesedéssel vett részt az Erdélyi Magyar Tudományegyetem alapításában, a Sapientia Alapítvány marosvásárhelyi fiókjának első elnöke volt. Távozásával komoly veszteség érte az erdélyi magyar felsőoktatást és tudományos életet. Emlékét az Alapítvány és az Egyetem teljes munkaközössége kegyelettel megőrzi.