Ébred a reggel ...

 

Pár napja fáradt cseppekben hull az esõ,
pataknyi csendbe hallgatag csobban õ,
feketén fénylik , … s óriás tócsa lesz maga,
mint üres, megsárgult papíron egy tintapaca.

Cseppnyi hajnal pottyan a sûrû sötétbe,
pöttöm pacányi tinta szivárgott az éjbe,
s bár itatósként szívta által a pirkadat,
az õszi hajnal mégis nedves, sötét maradt.

Még lustán alszik vastag felhõpaplan alatt a Nap,
álmában a Holdnak óriás sajtjába harap,
már-már majdnem jóllakik a semmi sötéttel,
ébred a reggel, … eltûnik a hajnallal az éjjel.
------------------ ------..........................................(T.Dénes T.)