Éjszaka és hajnal

Éjszaka az ember aludhatna éppen,
hogyha agya, s lelke arra lenne készen,
S a színekbe mártott képek világa,
emlékszirmot nyitna mind a bús magányra, ...

A múltnak sárgát, a tegnapnak zöldet,
azután a mának szóló pasztellek jönnek,
s a meg sem érett holnapot idézi a halvány lila,
ahogy barnán dörmög az egyike,
s álmában hallja a másika.

-------------------------------------------------------------------------------------------------

Az éjszaka után dereng a hajnal szerény árnya,
sejtelmes fényt lehel minden álomkép világra,
hûs harmatcsepp csillan az ezernyi zöld szinen,
s mire felkel a Nap, eltûnik lassan a semmiben.
hûs harmatcsepp csillan az ezernyi zöld színen,
s mire felkel a Nap, eltûnik lassan a semmiben.------------------------------------------------------------ T.Dénes T.