A
TUDÁS olykor nehéz teher,
fõleg, ha az agy még GONDOLKODNI
mer!
.
Néha olyan, mintha ráncos
arcoddal nézel tükörbe,
s, látod, ahogy a nyomorult élet összetörte,
S, te mégis szúrós, véreres szemekkel nézed,
s, rádöbbensz, hogy nem a tükör tette ezt az egészet!
.
Mert csak álca a HATALOM
GAZdagsága,
ha a fejekben dúl a szellemi NYOMOR!
Mert tükrödtõl bármit kérdezel,
csak GONDOLAT-torzót
válaszol a KOR!
.
Már nem beszélgetnek az emberek!
A szó,
az írás már nem divat!
S, az emberi munkával szemben,
a fõnöknek
robot
a kedvesebb változat!
.
Vajon ki emlékszik még
arra,
amikor a gyerek hajdan KÉRDEZETT?!
S, tündérmeséken szárnyalt tova
a GONDOLAT, a KÉPZELET!
.
Lám, még szaporodik az EMBER,
még születik hús-vér lánya és
fia,
De GONDOLKODÁS
helyett,
már uralkodik a Mesterséges Intelligencia!
|
Egykor
rabláncon hajtva menetelt a NÉP,
akinek bûne annyi volt,
hogy családjának enni kért!
S szabadon gondolkodni vágyott,
ezért követelte a (gondolat)SZABADSÁGOT!
Ma már e-lánc csörög
a NÉP nyakában,
Mesterséges az Intelligencia,
halovány emlék a GONDOLKODÁS
az iskolában!
És ha mégis GONDOLKODNI vágynál,
bíz' az IQ-teszted gyengébb lesz a vártnál!
(T.Dénes
T.)
|