HAJDANÁBA' ...

Hajdanába’,
konflisok sétáltak a Nagykörúton.
A lócitromból felszállt a pára, s a bazaltkõ úton,
kopogott a lovak patája,
Elegáns volt sok napernyõs dáma.

Megannyi ficsúr a slágert fütyülte,
(krajcáros muziból mászott a fülbe),
S biccentve keménykalapot emelt,
Ha a napernyõ alól pirulva,
az elegáns dáma visszanézni mert.

Akkortájt,
a korzón kopogtak a vasalt cipõk.
Feszesen jártak sétabottal a férfiak,
és elegáns ruhákban sétáltak a nõk.
S a hölgy mellett,
-ki nem csak tükörbe’ adott magára-,
pórázon vezetve lépdelt jólfésült agára.

Hajdanába’,
a kis utcákat fakockák fedték.
Gázlámpák világa díszített cirádás oszlopokat,
csendesek voltak a nyári esték, …
Csak néha-néha csattogot el egy lovasfogat,
Ha úri utasa kirúgott a hámból,
mert mulatóba’ idogált kicsit sokat.

Duhaj dal szólt,
s fennhangon a keserves ének,
Az „Idösanyám is vót nékem!”,
s a cigányok sírva húzták a legszebb zenéket.
Míg záróra tájt
üresen állt már az asztalon a flaska,
Mert sírva vigadt a magyar,
de büszke keservét … bizony fel nem adta!
 Hajdanába’,
Füstös vonat füttyel jelzett a pályán.
Vasutas kezelte a váltót,
sorompót tekert a bakterház táján.
Örült a nép,
ha az állomáson csikorgó kerékkel megállt a vonat,
Targoncán kurjantva vitte a hordár,
a felcimkézett óriás kofferokat.

S Puskás Tivadar nevét
az egész világ vette a szájra,
Midõn 1878-ban a telefonközpontot
Amerikába’ feltalálta!

Majd megfogant fejébe’
a telefonhírmondó ötlete!
Hogy a fontos híreket
a hallgatóknak elérhetõvé tegye.
Így lett õ a korszak hõse,
Akinek köszönhetõ
a rádió, és a mai Internet õse!

S ha ma a gondolat,
a régi korok megkopott útját járja,
Csak mosolygós emlék már,
ahogy a bazaltkõ korzón kopogott a lovak patája,
ahogy a lócitromból felszállt a pára,
s ahogy elegáns volt sok napernyõs dáma,
… Hajdanába’!

A képekre kattintva NAGYÍTHATÓK!

U.i.: Ó, én beszéltem, írtam, szóltam.
Szavakat véstem a porba, szónokoltam?-
---------(((T.Dénes T.)