E
nemzetközi nõnapon,
Szavam kevés,
mondhatom,
hogy a nõknek annyi szépet kívánjak ,
amire tán már õk se vágynak .
Egyenlõség
helyett, egyenjogúságot,
csokor virág helyett, vágyó férfiságot,
S mindent, amiért a természet férfit teremtett,
kívánom a nõknek, mint férfi, mint gyermek!
Az
én NÕM úgy szép,
ha puha, gyenge,
ha hozzám bújik, mert elfáradt este,
ha az egész világ csak fél (1/2),
amíg külön vagyunk,
ha egymáshoz szólunk,
és egymásért hallgatunk.
Az
én NÕM úgy szép,
ha fél egészen,
de nem ám úgy, mint virág a nyár eleji réten,
hanem mint milliárd közül az egyetlenegy,
aki csak velem számol úgy,
hogy EGY meg EGY az EGY (1+1=1)!
Az
én NÕM úgy szép,
ha simogat a hangja,
ha óvom a veszélytõl, és õ ezt hagyja!
Mert a nõ és a férfi nem számtan, nem egyszeregy,
Csak EGYÜTT - jön ki az összeg,
hogy EGY+EGY=EGY!
Ím
átadom a csokromat kérem.
Benne minden virágszál helyett,
a hölgyeket dicsérem,
S mit kívánhatnék e jósorsnyi életen,
Minden nõ
mert fél (1/2),
egy másik féllel egész legyen!