Mélységes csend ül a hajnali tájra.
Harkály úr frakkját cserélte
egyszerû kabátra, ….
a fákat sem díszíti már levélruha,
fonnyad a földön az avar, … puha,
zizzenõn, … ezernyi barna-sárgán,
õszi gondolatban, … magányosan, … árván.

Míg egyszer, …
talán épp e pillanatban,
langy szellõ surran át a tájon,
piciny fodrot hagy a búvó patakban,
s az csendesen csordogál tova, …
mit csináljon?
Tán örömkönnyet ejt a vágyon,
hisz az õszi idõ ma nem oly mostoha.
--------------------------------------------------------------------------------- T.Dénes T.