Szeretni,
... szeretni egy életen!
Szeretni
annyi,
mint szenvedni azért akit szeretsz.
Miért van így?
Én nem tudom.
Te érted ezt?
De tudom,
hogy ha tudnám e bajt gyógyítani,
már értelmetlen lenne,
mert nem lenne az, ami!
Hétfõn
reggel úgy ébredek,
---- ma csodaszépet írok Neked.
---- Sajnos most csak írni tudok,
---- hiszen nagyon messze vagyok!
Itt
ülök,
tollam kezemben,
-- mégsincs nagyon írni kedvem.
De ha írnék
valamit,
---- csak olyat,
hogy el ne hidd!
Díszes
betûkkel írnám le neved,
---- lágyan csókolnám
vigyázó kezed,
---- a papíron derûsen futna
tollam,
---- s csillag szemeddel válaszolnál,
---- a szóra, amit ki sem mondtam.
Elszáll a sóhaj,
vágyszivárvány,
Lelkünk
összeforr, mint a márvány,
--- testem testedtõl megszépül,
--- egyet alkotunk majd végül,
...
--- mert EGY meg EGY az végtelen,
--- szeretni,
szeretni egy életen!
-----------------------------------------------------------------------------------
(TDénesT)
|