Szeszélyes
ez az április.
Mondhatnám azt is,
hogy dilis!
Egyik
nap fú a szél és csepereg,
az ember fázik, szinte didereg,
Aztán meg verõfényre ébredünk,
és boldogság az életünk!
Vénséges,
örökzöld borostyán
fut fel a kerítésen,
Fényes levelek õrzik árnyát,
ezernyi méh zsong a vidéken!
Apró
kék-sárga cinke
száll le a csöpögõ kerticsapon,
Fészkéhez pár pici gallyat vinne,
de neki még az is nehéz nagyon!
Micsoda
gazdagság!
Messzirõl virít az aranyesõ!
Bokrokon fénylik az aranyág,
langyos a tavasz, a nyárelõ!
|
|
Hopp,
most beoson a napfény
a nyitott ablakon,
Rigófütty kíséri,
vidám nagyon!
És
visszhangzik minden bokor,
zeng a sok-sok madárcsirip,
Koncertterem a kert ma délután,
s, rengeteg madár koncertezik!
Hozzá
szellõ
susog a lombokon,
hajladoznak az ágak nevetve,
Bolondos ez az április,
kacagva hunyja le szemét
az este!
(T.Dénes T.)
|