Téli
remény!
Hosszú
hideg fagyos tömött sorokba' vonul a tél,
Az éj rideg jégcsap üstökét befonja a sötét,
zenél a szél.
Még
messze-messze a sor végi lágy szellõ,
a tavaszszagú zöldelõ bokor, a táncoló
lepke,
a nappali tiszta fény.
De
tudod, hogy végül elvonul
majd az este,
Életre kél a világnak lágyan lenge teste,
s, kivillan a vágyott remény!
--------------------------------------------------------
-------------------------------------
(T.Dénes T.)
|