Tücsökzene
|
||
Tücsök
barátom egy fûszálon ülve,
zengedezve hegedülne, De megzavarja õt a hangya, kérdõn nézi, ... mégis hagyja. "Ó, te durva, egyszerû lélek, inkább hallgasd, hogy zenélek!" Szól a tücsök, s elfúl a hangja, ahogy ránéz, s nevet a hangya. |
||
De
tücsök úr, a jóbarátom,
(hajnalonként mindig várom), koncertet ad zsenge fûbe', ciripelve, hegedülve, mint egy apró zenekar, szíve pendül, s belehal. |
||
Aztán
csend lesz,
olyan égi.
Jókedvem már nem a régi. Egy baráttal kevesebbel, élek tovább szeretettel, Míg egy másik hajnalon, a tücsökzenét hallhatom! --------------------------------------------- T.Dénes T. |