|
Kínból
szõtt kelmét visel a nép.
Vacogva görnyedt lelkét
pávatánc bûzû vezérváladék
takarja.
Piszkos
gondolatfelhõtõl sötét az ég,
zubogó mocska bûnnel öntözi Orbánia földjét
Idelenn fullad aki lép,
tüdeje gyûlöletszilánkokkal telt repesz,
Hörögve szól egy eltaposott hang eképp:
" Embertársaim,
hát
élet ez?!"
Csend
van,
nem jõ semmi válasz.
Hej, te szolgaarcú nemzet,
ne motyogd tovább a Himnuszt!
Nem érted még, hogy újra itt a balsors!
Ne tátogj ember!
Most nyisd ki a szádat!
Ne
dúdolj magadban régi dalt,
s ne suttogj könnyedet nyelve, kisdednek altató mesét!
Ne várd a kínsötét éji nyugalmat,
Ne engedd, hogy gyermeked álmát aljas pávatánc
robaja törje szét!
Hej,
te tízcmillió meggyötört, megalázott
ember,
kibõl talán, ha alig százezer remél,
A többi, sem dalolni,
de megszólalni sem mer,
és kétmillió gyomorba alig kerül kenyér!
Miközben
az Ocsmány
Vezér gyilkos pávatáncát
járja,
s kínunkból hízott udvaroncaival,
királyi fejékkel együtt költözik a királyi
várba.
S míg végigsimítja jóllakottan gyomrát,
és gúnyos szájszéli mosoly díszíti
elhízott fejét,
Talpnyalói az Ocsmány
Varázsló
táncát járva,
szennyes váladéktól tisztogatják kezét,
és zsíros ülepét.
Vigyázz,
Oh
Vezér
és minden kínunkon hízott nagyúr!
A szó is ölhet egyszer,
Torkunkban már feszül, és elszakad egyszer a húr!
S, akkor felszisszen a nyomor, s azt kiáltja: "VESSZEN!"
VESSZEN
a cinikus szájszéli mosoly,
a gyermekeink jövõjén taposó sok-sok megkímélt
márkás cipõ,
Amíg mulat az újgazdag maffia, s ezer meg ezer rokon,
Oszt, milliók álmatlan hányódnak földön,
vagy aszott vánkoson,
és hajnaltájt szájuk remegve ennyit mond csupán:
"Enni kõ."
VESSZEN
a gyûlöleten hízó ocsmány
vezér,
aki hatalomvágyával kígyó újmagyar
nyelvet teremtett,
Melyben mélyvénás mérget sziszeg a szó,
és összetartozás helyett, szétválaszt
a "nemzet".
Kínból
szõtt kelmét visel a
nép.
Vacogva görnyedt lelkét
pávatánc bûzû vezérváladék
takarja.
Vigyázz
vezér
és minden kínunkon hízott nagyúr!
A nép is ölhet egyszer,
Torkunkban már feszül, aztán elszakad a húr!
S akkor szörnyû kiáltás lesz, hogy "VESSZEN!"
(T.Dénes
T. )
|